Ugrás a tartalomra

Tudástár

A (25) B (12) C (7) D (7) E (13) F (36) G (5) H (12) I (13) J (1) K (9) L (7) M (9) N (6) O (8) P (8) Q (1) R (9) S (7) T (10) U (1) V (2) W (1)
K
Image
Kerámia fogszabályozó

A kerámia fogszabályzók előnye a hagyományos fém társaikkal szemben egyértelműen a megjelenésük. Ez jelenthet opálos fehérséget, de akár a tappancsok teljes áttetszőségét is.  A fogszabályozó ezen tulajdonsága nagy előny a felnőtt, illetve fémallergiában szenvedő páciensek kezelésekor. Azonban fontos tudni, hogy a kerámiából készült fogszabályozókon könnyebben tapad meg a lepedék, mely így fogmosáskor nagyobb odafigyelést igényel, illetve,  hogy a kerámiából készült brackettek, az anyag törékenységéből fakadóan, mindig egy picit nagyobbak, mint a fémből készült társaik.

Ezen "problémák" ellenére a kerámia fogszabályozók nagy sikernek örvendenek, mind a felnőtt, mind a gyermek páciensek körében, hiszen az esztétikai előnyük messze felülmúlja a fogmosással kapcsolatos kisebb nehézségeket. Sőt gyermekek esetén sokszor az áttetsző fogszabályozóval motiválhatjuk is őket, hiszen csak akkor kaphatják meg ezt a típusú készülélet, ha már a fogszabályozó ragasztása előtt sikerül elérniük a tökéletes szájhigiéniát. Ezzel két legyet üthetünk egy csapásra, tökéletesen tiszta és szabályosan álló fogakat.

A kerámia fogszabályozó készülékeket sokan porcelán fogszabályzóként említik. A két megnevezés a gyakorlatban ugyanazt a készüléket takarja, a szakmailag helyes megnevezés a kerámia, ugyanakkor a köznyelvben elterjedtebb a porcelán fogszabályzó kifejezés.

Kerámia fogszabályozó készülékből 4 típust kínálunk:

 

Image
Keresztharapás

A fogszabályozásban megkülönböztetünk elülső és oldalsó keresztharapást. Bármely esetről is legyen szó, vagy a felső fogív túl szűk vagy az alsó fogív túl széles a tér valamely irányában. Elülső keresztharapásról akkor beszélünk, amikor a felső és alsó metszők helyet cserélnek egymással. Más szóval az alsó metszők előrébb helyezkednek el, mint a felsők. Ez az eltérés szerencsére igen ritka. Amennyiben az állcsontok hibás növekedése áll a háttérben, úgy több metszőfog is érintett lehet és korai fogszabályozó kezelést igényel. Oldalsó keresztharapás esetén a felső oldalsó, illetve hátsó fogak beljebb helyezkednek el, mint az alsók. Más szóval a felső fogív vagy maga az állcsont keresztirányban szűk. Ez az eltérés sokszor ugyancsak az állcsontok hibás növekedésére vezethető vissza, emiatt a fogszabályozó kezelést 12 éves kor előtt érdemes lehet elkezdeni.

Kettős harapás, másnéven “Sunday bite” olyan esetekben alakul ki, amikor a páciens Angle II-es fogszabályozási eltéréssel rendelkezett (általában ez azt jelenti, hogy az alsó állcsont alulfejlett vagy hátrahelyezett) és emiatt intermaxillaris gumit kellett viselnie, de ezt nem utasításszerűen tette meg. Az orvosi utasítás ilyen esetekben szinte mindig napi 20-22 óra hordást jelent. Amennyiben a páciens ezt nem tartja be és csak 10-14 órát viselni naponta, úgy az állkapocsízület, illetve a fogazat nem tud mihez alkalmazkodni. Az állcsont ilyen esetben a nap felét a fogszabályozás szempontjából kívánatos előre tolt pozícióban tölti, a másik felét pedig hátulsó helyzetben. Így kialakulhat az az állapot, hogy a helyes elülső pozícióban is összeérhetnek a fogak, illetve a hátrahelyezett helytelen pozícióban is. A “sunday bite”, mint kifejezés arra utal, hogy a vasárnapi mise idejére (illetve a fogorvosi vizit idején) a páciens egy mindenki által kívánatos elülső pozícióban tartja az állkapcsát, de amint nem látja senki, visszamozdul a neki természetes hátraesett pozícióba.

Image
Cephalogram

A fogszabályozás egyik fő alappillére a helyesen felállított diagnózis alapján megírt, a páciens számára is érhetően megfogalmazott kezelési terv. Könnyű elképzelni, mennyire fontos ez a fogszabályozás megkezdésekor, ha fogtunk már a kezünkben kórházi zárójelentést, ahol ugyan szerepelt minden fontos információ az adott problémáról, mégsem értettünk belőle semmit.

Ennek a felismerése minden olyan orvos számára kulcsfontosságú, aki nem csak a páciensen, de sokkal inkább a pácienssel együtt dolgozik.

Az általam felállított kezelési terv teljesen egyénre szabottan a röntgenek, fotók és lenyomatok kiértékelése mellett a Te saját elképzeléseidet is figyelembe véve készül. Ezek alapján kapod kézhez írásos formában a minden részletre kiterjedő, akár 3-4 lehetőséget is tartalmazó fogszabályozási kezelési tervedet, melyekből Te magad választhatod ki a számodra legszimpatikusabb megoldást a fogszabályozási problémádra. A döntésedet segítendő, minden terv képekkel és animációkkal teszi könnyen érthetővé az adott eltérést, illetve kezelésének lépéseit. Nincsenek apró betűs részek, a kezelési idő, a fogszabályozás díja, a várható eredmény és az esetleges kockázatok is kiemelten szerepelnek benne.

A kezelési terv így válik egy közös nyelvvé, mely segít egy irányba haladni és elérni a kitűzött célokat.

A fogszabályozásban ezeket a fogakat perzisztáló tejfogaknak nevezzük. Hogy miért nem esik ki egy tejfog annak több oka is lehet, de általában a maradó fog csírájával van összefüggésben. A legrosszabb esetben a maradó fog teljes hiányával vagy hibás fejlődésével szembesülünk, olykor, főleg a szemfogak esetében csak a fog tengelyállása a hibás. Ugyancsak probléma merülhet fel azokban az esetekben, amikor a tejfog sérül és emiatt a fiziológiás gyökérfelszívódás elmarad. Minden esetben fogszabályozó szakorvos segítségére lehet szükség, hiszen mind az esetleges foghiány miatti rés zárásában, mind a hibás pozíciójú maradó fog korrigálása miatt fogszabályozó kezelésre lehet szükség.

Image
Hagyományos kivehető fogszabályozó

A fogszabályozásban a klasszikus kivehető fogszabályozók alatt 3 fogszabályozó típust értünk:

  •  Az első csoport az úgy nevezett passzív lemezek, más néven retenciós készülékek melyeket elvégzett fogszabályozó kezelés után a fogak visszarendeződésének megakadályozására alkalmazunk.
  • A második csoport a hagyományos értelemben vett kivehető fogszabályozók, azaz az aktív lemezek. Ezek a készülékek egy szájpadi vagy nyelvoldali műanyag lemezből és a hozzájuk kapcsolódó kapcsokból, csavarokból, rugókból állnak, melyekkel a fogakat mozgatják. A köznyelv ezeket hívja éjszakai fogszabályozónak. Az elnevezés azonban hibás, hiszen ezeket a fogszabályozókat is napi 10-14 órát kell hordani.
  • A harmadik csoport a funkciós, azaz bimaxilláris készülékek. Ezekkel a fogszabályozókkal a pubertás előtt vagy a korai szakaszában képesek lehetünk befolyásolni az állcsontok pozícióját vagy növekedési irányát, ezáltal súlyos állcsont-ortopédiai eltéréseket is korrigálni.

Tágabb értelemben a kivehető fogszabályozók közé sorolhatóak a mai modern áttetsző síneken alapuló fogszabályozási rendszerek, azaz a Clear Aligner és az Invisalign, melyeket a kötnyelvben láthatatlan fogszabályzóként is szoktak említeni.

Image
Kivehető retenciós fogszabályozó készülék

A rögzített fogszabályozóval végzett kezelések után fontos az elért eredmény megtartása miatt az úgynevezett retenciós készülék viselése. Ez a kivehető fogszabályozó a passzív lemezek csoportjába tartozik és utasítás szerinti hordás esetén képes meggátolni a fogak elvándorlását és biztosítani a megfelelő stabilitást a fogak újracsontosodásához, mely akár 2 évet is igénybe vehet. Abban az esetben, ha a retenciós készüléket csak éjszaka vagy nem az utasításoknak megfelelően viseljük, a fogak észrevétlenül is elmozdulhatnak, ami csökkenti a készülék hatékonyságát, éppen ezért fontos követni az alább megadott hordási időket:

  • 1. héten – egész nap
  • 1,2,3 hónapban – 14 óra / nap
  • 4,5,6 hónapban – 12 óra / nap
  • 7,8,9 hónapban – 10 óra / nap
  • 10,11,12 hónapban – 8 óra / nap
  • A teljes 2. évben kizárólag alvásnál, de csökkenő napszámban (a második év végére elegendő csak hetente 1x viselni).

Fontos azonban az itt feltüntetett időket pozitív irányban rugalmasan kezelni. Például ha a 9. hónap végén azt tapasztaljuk, hogy a retenciós készülék erősen feszül amikor betesszük, ne csökkentsük a hordási időt, hiszen a feszülés oka a fogak napközbeni elvándorlása.

Lásd. még:

Image
Retenciós fólia

A rögzített fogszabályozóval végzett kezelések után fontos az elért eredmény megtartása miatt az úgynevezett retenciós fólia viselése. Ez az 1-1.5 mm vastag áttetsző fólia az utasítás szerinti hordás esetén képes meggátolni a fogak elvándorlását és biztosítani a megfelelő stabilitást a fogak újracsontosodásához, mely akár 2 évet is igénybe vehet. Abban az esetben, ha a fóliát csak éjszaka, vagy nem az utasításoknak megfelelően viseljük, az anyaga megnyúlhat és észrevétlenül is teret engedhet a fogak elmozdulásához, éppen ezért fontos követni az alább megadott hordási időket:

  • 1. héten – egész nap
  • 1,2,3 hónapban – 14 óra / nap
  • 4,5,6 hónapban – 12 óra / nap
  • 7,8,9 hónapban – 10 óra / nap
  • 10,11,12 hónapban – 8 óra / nap
  • A teljes 2. évben kizárólag alvásnál, de csökkenő napszámban (a második év végére elegendő csak hetente 1x viselni).

Fontos azonban az itt feltüntetett időket pozitív irányban rugalmasan kezelni. Például ha a 9. hónap végén azt tapasztaljuk, hogy a fólia erősen feszül amikor betesszük, ne csökkentsük a hordási időt, hiszen a feszülés a fogak napközbeni elvándorlása miatt tapasztalható.

Lásd. még:

Image
Korai fogáttörés

A fogszabályozásban minden tej, illetve maradó fognak számon tartjuk a neki megfelelő áttörési időszakát, melyet eruptionak nevezünk. Amennyiben a tervezett idő előtt több, mint 1 évvel (vagy tejfogak esetén fél évvel) megtörténik a fog áttörése, korai fogáttörésről beszélünk. Olykor ez semmilyen problémát nem jelent, de bizonyos esetekben ennek hatására megváltozhat 1-1 fog pozíciója a fogíven belül, illetve lehetetlenné teheti a mellette lévő fog előtörését. Ennek megfelelően fogszabályozó kezelés válhat szükségessé, már igen korai időszakban is.