Ugrás a tartalomra

Tudástár

A (27) B (12) C (7) D (7) E (14) F (38) G (6) H (13) I (14) J (1) K (9) L (10) M (9) N (6) O (8) P (11) Q (1) R (9) S (7) T (10) U (1) V (2) W (1)
V
Image
Vegyesfogazat

A fogszabályozásban vegyesfogazatról beszélünk az első maradó fog előtörése, illetve az utolsó tejfog kiesése közötti időszakban. Korai vegyesfogazatban maximum a nagyőrlők, illetve a metszők maradófogak. Késői vegyesfogazatban már maradó szemfogak, illetve kisőrlők is előtörhettek már. Vegyesfogazati állapotban is végezhető fogszabolyás, jellemzően kivehető fogszabályozókkal. Többek között ekkor a leghatásosabbak a bimaxilláris, azaz funkciós készülékek.

Fogszabályozó kezelés után az egyik legkellemetlenebb jelenség a fogak esetleges visszamozdulása. Ennek több oka is lehet. Egyfelől a kezelés alatt a fogak elmozdulása gyorsabb, mint amihez a szervezet alkalmazkodni tud. Az íny feszülése, illetve az elmozdulás helyén nem tökéletesen kalcifikálódott csont oka lehet a recidívának. A fogszabályozás alatt vagy közben nem kezelt rossz szokások, mint például nyelvlökéses nyelés vagy ujjszopás ugyancsak előre vetítik a kiindulási állapot visszaalakulását. Ennek a megelőzése érdekében alkalmazzuk a retenciós fóliát. A fogszabályozó kezelés utáni recidíva elkerülése érdekében tehát kiemelkedő fontosságú a kivehető retenciós fólia utasítás szerinti hordása. Akár már napi néhány óra eltérés is a fogak elmozdulásához vezethet, amit a fólia képtelen korrigálni, sőt, az elmozdult fogazatra való visszahelyezésekor akár maradandóan deformálódhat is, emiatt a páciens úgy érezheti, a fólia a helyén van, mégsem tartja a fogait a fogszabályozó kezeléssel elért pozícióban. Azokban az esetekben, amikor az elért eredmény stabilitása nem megfelelő vagy felmerül a kooperáció hiánya, érdemes a kivehető retenciós fólia mellett fix retenciós drótot is beragasztani a fogak belső oldalára.