Ugrás a tartalomra

Tudástár

A (27) B (12) C (7) D (7) E (14) F (38) G (6) H (13) I (14) J (1) K (9) L (10) M (9) N (6) O (8) P (11) Q (1) R (9) S (7) T (10) U (1) V (2) W (1)
E
Image
Szemfog ectopia

A fogszabályozási szaknyelvben ectopiának hívjuk főleg a szemfogak azon helyzeti rendellenességét, amikor a fogíven kívül helyezkednek el. Ez a típusú, fogszabályozással korrigálható eltérés a köznyelvben farkasfogként szerepel.

Image
Egyéni fogvédő

Olyan sportok esetén, ahol a fogszabályozó sérülhet (gyakorlatilag az összes küzdő- és csapatsport) fogvédő használata szükséges! Azokban az esetekben, amikor a fogak védelme mellett a beszéd lehetősége is fontos (hiszen az előre gyártott változatokba általában bele kell harapni és ez az erő tartja a helyén), javasolt az egyénileg gyártott 1 fogíves fogvédők viselése. Ezek a fogvédők képesek belekapaszkodni a fogszabályozó egyes elemeibe így passzívan is a helyükön maradnak. Ebből a pontosságból fakadóan a kezelés elején, amikor a fogak relatív gyorsan és sokat mozognak szükséges havonta újat készíteni. A kezelés későbbi szakaszában (körülbelül 6 hónappal később) elegendő 3-4 havonta újra cserélni.

Image
Elektromos fogkefék

Az első elektromos fogkefék az 1900-as évek közepétől állnak rendelkezésünkre, ám akkoriban a vastag nyél és a könnyebb használhatósága miatt főleg fogyatékossággal élők számára fejlesztették ki ezt a fogkefetípust. Mára ez gyökeresen megváltozott és szinte minden ember, illetve minden korosztály megtalálja a számára megfelelő elektromos fogkefét. Előnye a manuális fogkefével szemben, hogy a percenkénti több ezer vagy akár tízezer rezgő, forgó mozdulat egységnyi idő alatt alaposabb fogmosást tesz lehetővé. Fontos tudni azonban, hogy ezekkel a fogkefékkel nem úgy kell fogat mosni, mint a hagyományos társaikkal. A sikáló vagy éppen nagyívű körző mozgásokat váltja ki az elektromos fogkefe saját rezgése. A feladatunk csupán annyi, hogy a fogainkat és az ínyünket minden irányból pici körkörös mozdulatokkal körbe “tapogatjuk” vele és elegendő időt hagyunk, hogy az elektromos fogkefe eltávolítsa a lepedéket.

Image
Előreharaptató sánc

Előreharaptató sáncot, bizonytalan hatásuk miatt, csak speciális esetekben alkalmazunk hagyományos kivehető fogszabályozóba építve. A kiegészítő lényege, hogy összeharapáskor az alsó frontfogakat előrefelé vezeti, ezzel elősegítve az alsó állcsont áthelyeződését és növekedését Angle II osztályú esetek kezelése közben.

Image
Elülső keresztharapás

Abban az esetben, ha az alsó metszők csukott állapotban előrébb helyezkednek el, mint a felsők, elülső keresztharapásról beszélünk. Jellemző Angle III-as fogszabályozási eltérésnél, azaz megnagyobbodott alsó vagy alulfejlett felső állcsont esetén. Hívják még bulldog harapásnak is. A probléma fogszabályozással kezelhető.

Eruptios hajlamnak nevezzük a fogak genetikailag kódolt előtörési készségét. A fogak ezen képessége a teljesen kialakult fogazatban is megmarad. Ennek tudható be, hogy ha egy fogat eltávolítanak, akkor az idő múlásával a párja (mellyel összecsukott állapotban összeért) kiemelkedik a többi fog közül, mely folyamat egészen addig tart, amíg bele nem ütközik valamibe, amely gátat képez a további előtörésének. A fogszabályozó készülékek közül a Bite turbo, illetve az Eva-platte harapásemelő a fogak ezen képességét is felhasználja a harapás megemeléséhez.

Harapásemeléshez használt fogszabályozó készülék. Létezik fix és kivehető változatban is. Hatásmechanizmusának a lényegét egy műanyag lemez adja, ami a felső metszők mögött helyezkedik el és csukáskor kizárólag az alsó metszőkkel érintkezik. Ennek eredményeként rágás közben az alsó metszők lassan lesüllyednek, illetve az őrlők kiemelkednek, így szüntetve meg a fogszabályozó kezelés közben a mélyharapást.

Image
Fogeltávolítás

Más szóval fogeltávolítás vagy foghúzás. Bármennyire is szeretnénk elkerülni a fogszabályozó kezelésnél, valóban létezik olyan mértékű fogtorlódás, ami nem kezelhető nélküle, még Damon fogszabályozóval sem. Jellemzően felső első kisőrlőket (4-es fogak) vagy egy darab alsó metszőt, esetleg alsó kisőrlőket távolítunk el a fogszabályozó kezelés előtt vagy közben.

A fogszabályozás egyik klasszikus feladata a protetikus kollégák munkájának segítése azzal, hogy a még meglévő fogakat az eredeti pozíciójukba visszaállítja, ezzel megkönnyítve a hidak vagy implantációs pótlások elkészítését. A leggyakoribb ilyen jellegű probléma a foghúzások miatt kialakuló tengelyeltérése a szomszédos fogaknak, azaz, hogy a hiányt határoló fogak bedőlnek a húzás helyére. Ezen fog vagy fogak felállítása a dőlés mértékétől függően korrigálható, akár részleges fogszabályozóval is, de azokban az esetekben, amikor a hiányzó fog évtizedekig nem volt pótolva, sajnos nem csak a hiányt határoló fogak mozdulnak el, hanem az eredetileg alatta vagy felette elhelyezkedő fogpárja is, így sokszor teljes alsó és felső fogszabályozást igényelnek ezek az esetek.

Az extraorális fogszabályzó készülékek olyan eszközök, amelyek vagy teljes egészben a szájüregen kívül helyezkednek el vagy legalább részben azon kívül támaszkodnak meg. Ezek közé tartozik az állsapka, headgear és a Delaire maszk. Az állsapkát és a Delaire maszkot Angle III osztályú fiatal páciensek kezelésében alkalmazhatjuk, a headgear-t viszont ezzel ellentétesen, tehát Angle II osztályú eltérések alkalmával használjuk.

É

Az éjszakai fogcsikorgatás a bruxizmus egyik köznyelvi elnevezése. A bruxizmus a rágóizmok túlzott aktivitása miatt alakul ki. A betegség okai a mai napig nem teljesen ismertek. Az éjszakai fogcsikorgatás okát idegrendszeri változásokhoz, mentális tényezőkhöz, mint a stressz, vagy helyi elváltozásokhoz kötik, mint a helytelen fogérintkezés, mely sokszor fogszabályozó kezeléssel sikeresen korrigálható. Klinikailag ez úgy észlelhető, hogy az alsó és felső rágó-, illetve metszőfogak csücskei vagy élei folyamatosan összeérnek, ami gyakran a koronák kopásához és egyenlőtlenségek kialakulásához vezethet. A fogcsikorgatás bár leggyakrabban éjszaka jelentkezik, de napközben is előfordulhat.

Image
Hagyományos kivehető fogszabályozó

Az éjszakai fogszabályzók a köznyelvben a klasszikus kivehető fogszabályozók szinonímái. Ezeknek a készülékeknek 3 nagy csoportját különböztetjük meg, de fontos tisztázni, hogy az éjszakai fogszabályzó elnevezés hibás, hiszen minden kivehető fogszabályozót célszerű naponta minimum 12 órát hordani annak érdekében, hogy a fogak oda-vissza mozgását elkerüljük.

  • Az első az úgynevezett passzív lemezek csoportja, más néven a retenciós készülékeké, melyek az elvégzett fogszabályozó kezelés után a fogazat recidívájának megakadályozását szolgálják. Talán ez az egyetlen csoport, melyre az idő múlásával használhatjuk az éjszakai fogszabályzó elnevezést, hiszen 1 évvel az aktív kezelés befejezte után valóban már csak alváshoz kell viselni őket.
  • A második csoportot a hagyományos értelemben vett kivehető fogszabályozók alkotják, azaz az aktív lemezek. Ezek a készülékek egy belső (nyelv felöli) műanyag lemezből és a hozzá kapcsolódó kapcsokból, csavarokból, rugókból állnak, melyekkel a fogakat mozgatják. Az éjszakai fogszabályzó kifejezés ebben az esetben már csak részben lehet igaz, hiszen este 7-től reggel 7-ig hordva ugyan elegendő ideje van a fogszabályozónak, hogy kifejtse a hatását, de általában az éjszakai fogszabályzóra, mint alvás közben hordandő készülékre tekintenek, ami ebben az esetben nem elegendő.
  • A harmadik csoport a bimaxilláris, azaz funkciós készülékek. Ezekkel a fogszabályozókkal a pubertás előtt vagy annak korai szakaszában esélyünk nyílik az állcsontok pozícióját vagy növekedési irányát befolyásolni, ezáltal az állcsont-ortopédiai eltéréseket korrigálni. Ebben az esetben az éjszakai fogszabályzó elnevezés teljesen hibás, hiszen ahhoz, hogy az állcsontok növekedését befolyásoljuk több időt kell a fogszabályozónak a szájban töltenie, mint azon kívül. Tehát az optimális hordási idő 14 óra, ami délután 4-től reggel 6-ig tart.

Az éjszakai fog összeszorítás a bruxizmus másik magyar elnevezése. A bruxizmus a rágóizmok túlzott aktivitása miatt alakul ki. A betegség okai a mai napig nem teljesen ismertek. Az éjszakai szorítás okát idegrendszeri változásokhoz, mentális tényezőkhöz, mint a stressz, vagy helyi elváltozásokhoz kötik, mint a helytelen fogérintkezés, mely sokszor fogszabályozó kezeléssel sikeresen korrigálható. Klinikailag ez úgy észlelhető, hogy az alsó és felső rágó-, illetve metszőfogak csücskei vagy élei folyamatosan összeérnek, ami gyakran a koronák kopásához és egyenlőtlenségek kialakulásához vezethet. A fogak önkéntelen összeszorítása leggyakrabban éjszaka jelentkezik, de napközben is előfordulhat.

Image
Élharapás

A fogszabályozásban élharapásnak hívjuk azt az elváltozást, amikor se a felső, se az alsó metszők nem harapnak előrébb, mint a másik. Összecsukott állapotban a felső és alsó metszők éle összeér, így erősen koptatják egymást. Ez a harapási forma nagyon gyorsan visszafordíthatatlan károsodást okozhat mind a felső, mind az alsó metszőfogakban, emiatt fontos a fogszabályozási kezelés mihamarabbi megkezdése.