Ugrás a tartalomra

Tudástár

A (27) B (12) C (7) D (7) E (14) F (38) G (6) H (13) I (14) J (1) K (9) L (10) M (9) N (6) O (8) P (11) Q (1) R (9) S (7) T (10) U (1) V (2) W (1)
F
Image
Fedőharapás

A fogszabályozásban a mélyharapás legsúlyosabb formáját nevezzük fedőharapásnak. Ilyenkor csukott állapotban a felső metszők teljesen eltakarják az alsókat. Normális esetben ez 2mm.

Image
White spot elváltozás

Attól függően, hogy a foltok fogszabályozás közben vagy már előtte megjelentek, beszélhetünk kezdődő fogszuvasodásról vagy zománcfejlődési hibáról. A fogszabályozó készülék mellett megjelenő fehéredés szinte minden esetben ásványi anyag kioldódást jelez a fogból, tehát zománc felpuhulását mutatja. Ez a szuvasodás első jele, ami még visszafordítható. Annak ellenére, hogy a zománc a keménységét visszanyeri, az eredeti színét sajnos nem! A fehér folt sokszor végleges. A kezelések előtt észlelhető foltok zománcfejlődési rendellenességre utalnak, melynek oka lehet akár túlzott fluorid bevitel, koraszülés, de egyéb öröklött hajlam is szerepet játszhat benne.

Image
Fehér ív

Magasabb esztétikai igény esetén a kerámia fogszabályozó mellé választható fehér bevonattal ellátott fogszabályozó ív is. Ezeknek az íveknek a külső oldala fehér teflonnal vagy egyéb fehér polimerrel van ellátva a lehető legtökéletesebb látvány érdekében. A bevonat könnyen megsérül így ezeknek az íveknek a cseréje 3-4 havonta biztosan esedékes.

Image
Felnőtt női mosoly

A felnőttkori fogszabályozásról az állcsontok növekedésének teljes befejeződése után beszélhetünk. Ez 18-20 éves kor körül várható. Sajnos ez nem azt jelenti, hogy a súlyosabb állcsont problémák még 17 évesen is konzervatív úton kezelhetőek, hiszen ekkor már túl van az emberi szervezet a pubertáskori nagy növekedésen. Viszont ennek az életkornak is megvannak a maga előnyei egy korai kezeléssel szemben. A legnagyobb előny egyértelműen az összehasonlíthatatlanul jobb szájhigiénia és kooperációs készség a páciensek irányából. Ennek köszönhetően felnőtt fogszabályozó kezelések alatt ritkán kell fogszuvasodással, illetve a kezelés útközbeni módosításával számolni. Természetesen ebben az életkorban is korrigálható minden állcsont és harapási eltérés, de előfordul, hogy súlyos esetben állcsontműtéttel kombinált fogszabályozásra van szükség.

Azokban az esetekben, amikor a harapási eltérést a felső állcsont hátra helyeződése vagy alulfejlettsége okozza, az oki terápia ennek az előre mozdítása vagy növekedésének serkentése. Ez történhet a növekedés időszakában, funkciós (bimaxillaris) fogszabályozó készülékekkel vagy HYRAX készülékkel kombinált Delaire maszk alkalmazásával. A növekedés befejeződése után fogszabályozással egybekötött állcsontműtét lehet szükséges a felső fogív előre mozgatásához.

Azokban az esetekben, amikor a harapási eltérést a felső állcsont előre helyeződése vagy túlfejlettsége okozza, az oki terápia ennek növekedésének gátlása. Ez történhet a növekedés időszakában: funkciós (bimaxillaris) fogszabályozó készülékekkel vagy Headgear készülékkel. Abban az esetben, ha az egész állcsont helyett elegendő csak a felső fogívet hátra mozdítani használhatunk Benefit fogszabályozó készüléket vagy egyéb distalizáló készülékeket.

Image
Felületi érzéstelenítés

Injekció beadása előtt vagy azokban az esetekben, amikor elegendő csak az ínyt elérzésteleníteni, használhatunk felületi érzéstelenítőket. Ez lehet 10%-os lidocain alkoholos oldata, mely felnőttek esetén hatásosan alkalmazható, de mivel az alkohol tartalma miatt enyhén csíp, gyermekeknél nem javasolt. Számukra 20%-os benzokainos zselét fejlesztettek ki, mely többféle gyümölcsízben is elérhető. Így nem kell félni, ha esetleg fogszabályozási célból idő előtt el kell távolítani egy mozgó tejfogat.

Image
Ferdesík

Egy, maximum kettő frontfog keresztharapásának megoldására kifejlesztett rögzített fogszabályozó. A készülék az alsó metszőkön rögzül és a felső metszőket előrefelé nyomja. A kezelési idő maximum 3 hét. Ez a fajta fogszabályozó készülék igen hatásos, de nagy kiterjedése miatt megszokást igényel mind az étkezésnél, mind a beszédben.

A megfelelő kooperáció hiánya vagy bizonyos életkor felett javasolt lehet az intermaxillaris gumihúzás (létezik olyan változata, amely az alsó állcsont előremozdulását, növekedését serketni) helyett fix előreharaptatót alkalmazni. Ezek a készülékek általában rögzített fogszabályozó mellett alkalmazhatóak, hiszen ezeken rögzülnek. Elsődleges feladatuk az alsó fogazat vagy állcsont előre mozdítása, hogy a megfelelő harapási forma alakulhasson ki. Mivel a készülékek semmilyen együttműködést nem igényelnek és a nap 24 órájába bent vannak, ezért igen hatékonyak. Ezek közé a fogszabályozó készülékek közé tartozik: Power Scope, Forsus, Herbst készülék, stb.

Amennyiben a legnagyobb stabilitást szeretnénk elérni a fogszabályozás után, úgy fix retainer beragasztására lehet szükség. Ez a vékony fém drót a fogak belső felszínén fut végig és egyesével, tömőanyaggal van rögzítve a fogakhoz. Általában szemfogtól szemfogig ér, így csak a metszők pozícióját biztosítja. Ennek megfelelően a kivehető retenciós fóliát nem váltja ki teljesen, mégis nagyban javítja a fogszabályozással elért eredmény stabilitását. Kívülről láthatatlan és 1-2 hét alatt könnyen megszokható.

Lásd. még:

Image
Fluoridok

A fluorid elengedhetetlen, hogy a savakkal szemben ellenálló fogzománc alakulhasson ki. Mennyisége és „minősége” termékenként és célcsoportonként változik.12 éves kor alatt csökkentett fluorid tartalmú készítmények használata javasolt, főleg fiatal gyermekkorban, amikor a fogkrém lenyelése még előfordulhat. A szájhigiénés termékekben leggyakrabban előforduló fluoridok a Nátrium-fluorid, az Ón-fluorid és az Amin-fluorid. Amennyiben az anyagi lehetőségünk engedi, fogszabályozó kezelés alatt Ón- vagy Amin-fluoridot tartalmazó készítményt használjunk, mert bizonyítottan hatékonyabbak a fogszuvasodás megelőzésében.

Image
Fogkrémek

A ma kapható fogkrémeknek 2 nagy csoportját különböztethetjük meg: a fluoridot tartalmazó, illetve a fluoridot nem tartalmazó fogkrémek csoportját. Számtalan tudományos cikk bizonyítja, hogy a fluorid nagyban hozzájárul a fogaink védelméhez, méghozzá úgy, hogy beépülve a fogzománcba azt a savakkal szemben ellenállóvá teszi. Ezen kívül természetesen a fogkrémeknek rengeteg más összetevője is van úgy, mint a különböző abrazív-, felületaktív-, stabilizáló-, ízesítőanyagok, illetve oldószerek és gyógyszerek vagy különböző kémiai anyagok. Ebbe az utolsó csoportba tartoznak a különböző fluoridok is.

A leggyakrabban alkalmazott és egyben legolcsóbb fluorid típus a nátrium-fluorid. Természetesen ez az anyag is megfelelő a fogaink védelmére, de a még intenzívebb fogápolás érdekében fejlesztették ki az ón-fluoridot (stannous fluoride) és az amin-fluoridot (olaflur) is. Ezek az anyagok ugyan drágábbak, éppen ezért az ezt tartalmazó fogkrémek és szájvizek is azok, de a fogszabályozás ideje alatt mindenképpen érdemesebb ezeket a termékeket választani a fogaink ápolására.

Image
Fluorosis

A maradó fogzománc fejlődési időszakában bekövetkező zavar, melyet a vér magas fluorid koncentrációja okoz. Kialakulása ennek megfelelően 8-9 éves kor előtt történik meg. Súlyossága nagyban függ a behatás idejétől, a fluorid koncentrációjától, a fogfejlődés stádiumától és az egyén érzékenységétől is. Az elváltozás első jelei fehér vonalak vagy apróbb foltok megjelenése a zománcon, súlyosabb esetekben a fog felszíne egyöntetűen krétafehér és porózus, mely a szájüreg felől később erősen elszíneződhet. A fluorózishoz hasonló elváltozást okozhat az ivóvíz magas magnézium és stroncium tartalma, illetve az amoxicillin szedése, mely 2,5-szeresére növeli a kialakulásának valószínűségét. Az elváltozás könnyen összetéveszthető a fogszabályozás alatti rossz szájhigiénia miatt kialakuló fehér foltokkal.

Mind a tej-, mind a maradó fogak szájüregbe történő kiemelkedését fogelőtörésnek hívjuk. Az esetek döntő többségében ez problémamentes folyamat, de olykor panaszt, esetleg csak kellemetlenséget okozhat. Tej vagy maradó őrlőfogak előtörése nehezített a többi foghoz képest, ezért javarészt ezen a területen alakulhat ki az úgynevezett eruptiós ciszta vagy bevérzése esetén hematóma. Kezelést általában nem igényel, ám ha hetekkel később sem tapasztalható változás, érdemes az ínyt megmetszeni, ezzel segítve a fog előtörését. Ugyancsak jellemző probléma a maradó metszők rossz pozícióban történő előtörése, melynek következtében nem esik ki a neki megfelelő tejfog. Ilyen esetekben célszerű mihamarabb felkeresni egy fogszabályozó szakorvost és eltávolítani a tejfogat, hogy a maradó fog megpróbálhassa elfoglalni az eredeti pozícióját.

Image
Fogágybetegség

Fogágybetegségnek nevezzük a fogakat tartó szövetek (csont, íny, gyökérhártya) degeneratív elváltozását. A leggyakoribb elváltozás a krónikus fogágybetegség, mely általában felnőtt korban jelentkezik és régóta fennálló szájhigiéniás hiányosságok eredménye. Tünete lehet a több fogra kiterjedő körkörös ínyvisszahúzódás, a fogak fokozott mobilitása és a több fogra, sokszor az egész állcsontra kiterjedő csontpusztulás. Sajnos a fiatalokat is érintheti a betegség, de ebben az esetben egy bizonyos baktérium törzs elszaporodását leszámítva bizonytalan az elváltozás eredete. 18-20 éves kor alatt általában csak a középső metszőket és az első őrlő fogakat érinti. Terápiájában parodontológus szakorvos nyújthat segítséget, de inaktív fogágybetetség esetén a fogak esetleges túlterheltségének megszűntetésére sokszor fogszabályozó kezelésre is szükség lehet.

Image
Érzéstelenítés

Az érzéstelenítés a fogászatban a beadás módjától függően lehet felületi (spray, zselé) vagy helyi (injekció). Felületi érzéstelenítéshez használt vegyületek közé a lidocain és a benzocain tartozik. Helyi érzéstelenítéshez alacsonyabb koncentrációban ugyancsak alkalmazhatunk lidocaint, allergia esetén articaint. Jellemzően a lidocain allergiák nagy része csak a félelem miatti légszomj és nem valódi allergia. Körülbelül 1.000.000 emberből 1 allergiás a lidocainra. Tehát az egész országot tekintve 9-10 ilyen emberrel számolhatunk. A fogszabályozásban jellemzően a mini-implantátumok beültetésekor van szükség felületi vagy helyi érzéstelenítésre.

Mind a tej-, mind a maradó fogak szájüregbe történő kiemelkedését fogáttörésnek hívjuk. Az esetek döntő többségében ez problémamentes folyamat, de olykor panaszt, esetleg csak kellemetlenséget okozhat. Tej vagy maradó őrlőfogak áttörése nehezített a többi foghoz képest, ezért javarészt ezen a területen alakulhat ki az úgynevezett eruptiós ciszta vagy bevérzése esetén hematóma. Kezelést általában nem igényel, ám ha hetekkel később sem tapasztalható változás, érdemes az ínyt megmetszeni, ezzel segítve a fog előtörését. Ugyancsak jellemző probléma a maradó metszők rossz pozícióban történő előtörése, melynek következtében nem esik ki a neki megfelelő tejfog. Ilyen esetekben célszerű mihamarabb felkeresni egy fogszabályozó szakorvost és eltávolítani a tejfogat, hogy a maradó fog megpróbálhassa elfoglalni az eredeti pozícióját.

Image
Fogátültetés

Ritka esetekben előfordulhat, hogy egy baleset következtében elveszített maradó fogat, egy még teljesen ki nem fejlődött foggal helyettesítünk. Általában felső metszők pótlása történik meg alsó kisőrlővel. Természetesen ahhoz, hogy ez esztétikailag is megfelelő legyen, az új fogat koronával kell ellátni, illetve fogszabályozó kezeléssel tökéletesen a helyére mozgatni. Az átültetett fog sokszor gyökérkezelést is igényel.

Image
Fogcsíra

Fogcsírának nevezzük a fogakat (akár maradó fog, akár tejfog) azelőtt, mielőtt előtörnének (ezáltal csak röntgenfelvételen láthatóak az állcsontban). Ez jelenthet nagyon kezdetleges állapotot, amikor csak a koronának egy része fejlődött ki, de vonatkozhat későbbi stádiumra is, amikor már a gyökérnek egy része is kialakult. Nagyon fontos a fogszabályozás szempontjából, hogy a kezelés megkezdése előtt ellenőrizzük az összes maradófogat vagy azok csírájának meglétét!

Image
Fogeltávolítás

Köznyelvben foghúzás. Azokban az esetekben, amikor a fog hosszútávú megmentésére nincs remény és/vagy fogszabályozási okokból helyre van szükségünk szóba jöhet egy-egy fog eltávolítása. Ez történhet fogókkal, emelőkkel vagy speciálisan erre a célra kifejlesztett traumamentes foghúzó készülékekkel, melyek a fogak jobbra-balra mozgatása nélkül, kizárólag kifele húzó erővel dolgoznak. Foghúzás után fontos, hogy már másnap a sebet is mossuk, ezzel meggátolva a felülfertőződést. Ezen kívül célszerű kerülni a dohányzást, a szeszes italok és az élőflórás tejtermékek fogyasztását.

A fogkő a fogak felszínén képződő lepedék elmeszesedett, megkeményedett formája. A fogkő létrejöttéhez a nyálban oldott ásványi anyagok biztosítják a szükséges mennyiségű kalciumot és foszfátot. Ennek megfelelően a nehezen tisztítható, illetve a nyálmirigyek kivezetéséhez közel eső helyeken alakulhat ki a fogkő jelentősebb mennyiségben. Ilyen az alsó metszőfogak belső felszíne, illetve a felső őrlőfogak külső oldala. Mivel a fogkő az idő múlásával megváltoztatja az íny menti terület baktérium flóráját és olyan anyagok képződését segíti elő, amelyek az íny visszahúzódását, illetve a fogágybetegség kialakulását eredményezi, eltávolítása nemcsak a fogszabályozás előtt, de alatta is kiemelkedően fontos.

Image
Fogkő eltávolítás

A fogakon lerakódó lepedékből a nyál hatására fogkő képződik. A leggyorsabban az alsó metszők belső, illetve a felső őrlők külső oldalán alakul ki. Ennek oka, hogy ezeken a helyeken találhatóak a nagy nyálmirigyek kivezető nyílásai. Ezen felül fogszabályozás közben a bracketek körül is gyorsan felhalmozódhat a lepedék ami ugyancsak segíti a fogkő kialakulását. Az íny mentén lerakódó fogkő tökéletes védelmet nyújt a benne található baktériumoknak, amelyek állandó ínygyulladást tarthatnak fenn. Ez az alacsony szintű gyulladás évek alatt fogágybetegség kialakulásához vezet, mely a fogak elvesztését eredményezheti. Ennek a megelőzése érdekében félévente célszerű ultrahangos fogkő eltávolításon részt venni. A folyamat érzéstelenítést nem igényel, de azoknál a fogaknál ahol a fognyak már az íny felett helyezkedik el, érzékenység tapasztalható. Fontos tudni, hogy a fogkő levétel közbeni ínyvérzés nem arra utal, hogy a kezelőorvos figyelmetlenül végzi a beavatkozást, sokkal inkább a gyulladt íny jelenlétét mutatja. A beavatkozás okozta hidegérzékenység elkerülése érdekében célszerű sensitive fogkrémek használata a kezelés előtti és utáni hetekben.

Image
Fogmosás

A megfelelő szájhigiénia fenntartása a legfontosabb dolog, amit tehetünk a fogaink és ezáltal a pénztárcánk védelmében. Minimum naponta 2x (reggel és este), hagyományos fogkefe esetén 3, elektromos fogkefe esetén 2 percig mossunk fogat! Rögzített fogszabályozó viselése esetén célszerű naponta 3x 2 percig elektromos fogkefével és fogköztisztító kefével tisztán tartani a fogainkat. Nagyon fontos, hogy kizárólag puha, lehetőség szerint extra puha fogkefét válasszunk, ezzel elkerülve a fogak felesleges kopását. Ugyancsak fontos, hogy az esti fogmosás után ne együnk, illetve ne fogyasszunk cukros italokat. A fogmosás technikája akkor megfelelő, ha a sörtét az ínynek döntve körkörös mozdulatokkal végezzük azt. Természetesen rögzített fogszabályozót viselő páciensek esetén a bracketek alatt, felett és között is külön-külön meg kell tisztítani a fogfelszínt.

Bizonyos esetekben előfordul, hogy míg egy vagy több fog mozgatása kívánatos, addig a szomszédos fogak elmozdulása tiltott annak érdekében, hogy a kezelés végén a két fogív tökéletesen illeszkedjen egymáshoz. Ehhez egy fix pontot kell létrehozni a szájüregben, melyhez képest mozgathatjuk vagy stabilizálhatjuk a fogak pozícióját. Erre szolgálnak a fogszabályozási implantátumok, melyeket hívhatunk mini-implantátumnak, micro-implantátumnak, mini-csavarnak vagy ideiglenes implantátumnak. A mini-implantátum beültetéséhez az ínyt metszeni nem kell és kizárólag helyi érzéstelenítés szükséges. Gyógyulási ideje gyakorlatilag nincs. Két fő típusát különböztetjük meg attól függően, hogy a szájpadba vagy a fogív külső oldalára a gyökerek közé kerül beültetésre. Az előbbit szájpadi mini-implantátumnak, az utóbbit oldalsó (buccalis) mini-implantátumnak nevezzük. A fő különbség a kettő között a méretük, a szájpadi implantátumok körülbelül 10-20%-kal nagyobbak, mint a buccalis társaik. A kezelés végén könnyen eltávolíthatóak és az esetek döntő többségében semmilyen panaszt nem okoznak.

Szinte minden fogszabályozási kezelés megkezdése előtt tervet érdemes készíteni annak érdekében, hogy átfogó képet kaphassunk a fennálló problémákról és azok megoldási lehetőségeiről. A fogszabályozási terv alapját a páciensről vett lenyomatok, fotók (arc és szájüregi), illetve röntgenek (teleröntgen és panoráma röntgen) adják. Ezeket elemezve pontosan meghatározható az összes fogszabályozási eltérés, azok súlyossága, illetve a szükséges kezelések. 

Fontos, hogy a kiértékelt adatokat, illetve terveket a páciens megkapja, hiszen ez biztosítja az akár több éves kezelések átláthatóságát és tervezhetőségét.
További elnevezése: kezelési terv.

A rögzített fogszabályozó kezelés alatt különböző íveket használhat a fogszabályozó szakorvos. Ezek különbözhetnek egymástól átmérőben, keresztmetszetben és anyagösszetételben is. A két legjellemezőbb típus a nikkel-titánium, melyek a kezelés kezdetén használatosak nagyfokú rugalmasságuk és folyamatos erőleadásuk miatt, illetve a rozsdamentes acél, mely a kezelés későbbi szakaszában biztosít megfelelő merevséget a rendszernek. Ezen kívül még speciális esetekben használatosak titán-molibdén, rézzel ötvözött Nikkel-Titánium és üvegszálas ívek is. Anyagösszetételtől függetlenül a jobb esztétikai hatás érdekében léteznek fogszínű polimerrel bevont változatok is. A fogszabályozó ív egyike azon elemeknek, melyek biztosíthatják az erőt, aminek hatására a fogak elmozdulnak a kívánt irányba.

Image
Fogszabályozó készülékek

Az összes olyan készüléket, legyen az rögzített vagy kivehető, ami a fogak mozgatására szolgál fogszabályozó készüléknek hívunk. A legegyszerűbb csoportosításuk az alábbi szempontok szerint történhet:

a. Kivehető:

  1. Passzív lemezek (retenciós készülék)
  2. Aktív lemezek (klasszikus kivehető fogszabályozó)
  3. Funkciós készülékek (Aktivátor, Hansa, Trainer, Twin Block, Bionátor, stb)
  4. Sínterápiás készülékek (Clear Aligner, Invisalign)

b. Rögzített:

  1. Fém fogszabályozók – Kerámia fogszabályozók
  2. Hagyományos fogszabályozók - Önligírozó fogszabályozók
  3. Kiegészítő elemek (mini-implantátum, fix előre haraptató, harapásemelők, stb)

A fogszuvasodás egy krónikus (általában több hónapig vagy évig elhúzódó) folyamat, melyet a fogakon megtapadó lepedék, illetve a bennük található baktériumok okoznak. A cariogén, tehát fogszuvasodást okozó mikroorganizmusok közös jellemzője, hogy savat termelnek, mely kioldja a fogzománcban található ásványi anyagokat, jellemzően kalciumot és foszfátot, ezzel hozzáférhetővé téve a fog szerves anyagait a baktériumok számára.

A fogszuvasodás első jeleként jól látható fehér folt vagy foltok jelennek meg a fogzománc azon területén, ahol a folyamat elindult (ez a jelenség nem megfelelő szájhigiénia esetén gyakran megfigyelhető a rögzített fogszabályozó és a fog felszínének találkozásánál), mely az ásványianyag kioldódás biztos jele. Ez még visszafordítható megfelelő szájhigiéniával, illetve speciális magas fluorid, kalcium és foszfát tartalmú fogápoló szerekkel. Amennyiben a folyamat leáll úgy a fehér folt enyhén halványodhat, de eltűnni nem fog! Ha a fogszuvasodás tovább halad, úgy a meggyengült zománc, illetve dentin helyén üreg képződik, melyet már csak töméssel vagy más restauratív ellátással lehet kezelni. A köznyelv ezt az állapotot hívja a fog kilyukadásának.
 

Image
Fogtorlódás

Abban az esetben, amikor a fogak rendelkezésre álló hely kevesebb, mint a fogak szélessége, torlódás alakul ki. Ez megnyilvánulhat egyes fogak kifele vagy befele dőlésében, illetve tengelye körüli elcsavarodásában. Ez a fajta eltérés általában könnyen kezelhető mind rögzített fogszabályozóval, mind Clear Aligner fogszabályozóval.

Image
Egyéni fogvédő

Olyan sportok esetén, ahol a fogszabályozó sérülhet (gyakorlatilag az összes küzdő- és csapatsport) fogvédő használata szükséges! Javasolt olyan fogvédő vásárlása, melyet kifejezetten fogszabályozót viselő páciensek számára fejlesztettek ki (jelölése: brace, braces, ortho, orthodontics) Amennyiben termoplasztikus (meleg vízben adaptálható) fogvédőről van szó, az felveszi a fogazat alakját és a kezelés különböző fázisaiban egyre kevésbé illeszkedhet. Javasolt az ilyen fogvédők 3-4 havonta történő cseréje.

Image
Fogvisszaültetés

Maradó fogak totalis luxatioja (a fog teljes kimozdulása az állcsontból) esetén javasolt terápia a fog visszaültetése. Amíg a visszaültetésre sor kerül a fogat nedves közegben kell tárolni. Ez lehet nyál, tej, fiziológiás sóoldat vagy gyógyszertárban kapható speciálisan erre kifejlesztett folyadék. Fontos, hogy a visszaültetés a lehető leghamarabb megtörténjen, mert a fogakat tartó rostok maximum 1órát képesek életben maradni a szájüregen kívül. A visszaültetett fogat a szomszédos fogakhoz kell rögzíteni 7-14 napra, hogy újra rögzülhessen. Ez történhet rögzített fogszabályozó alkalmazásával is. Ezután a fog állapotától függően gyökérkezelésre lehet szükség.

Tilos a fogat:

  • A gyökerénél fogva megérinteni.
  • Csapvíz alatt lemosni
  • Papír zsebkendőbe csomagolni
Image
Fólia

A fogszabályozásban használatos fólia egy 0.5-1.5 mm vastag áttetsző anyag, melyet mélyhúzásos technikával a fogak felületére tudnak adaptálni. Funkciójától függően ez lehet retenciós fólia, Clear Aligner, esetleg Invisalign fólia.

Egyik típusa a fix előreharaptatóknak, mely az alsó fogív hátrahelyeződését korrigálja rögzített fogszabályozóval történő kezelés alatt. Maximális hatékonysága a pubertás előtti, illetve alatti időszakban van, de kisebb eltérések korrigálására felnőtt korban is használható. Előnye, hogy kooperációt nem igényel a páciens részéről, viszont legalább 1 hét a készülék megszokása a felhelyezést követő diszkomfort miatt. A készülék hordási ideje körülbelül 9-12 hónap, tehát nem a teljes rögzített fogszabályozós kezelést fedi le.

Image
Frankel

A kivehető funkciós (más néven bimaxilláris) fogszabályozó készülékek egyike. Az egyetlen olyan készülék, amely megfelelő kialakítás és egész napos hordási idő mellett csontképződést indukálhat akár a felső, akár az alsó állcsonton, így korrigálva mind a bulldog harapást, mind az alsó állcsont alulfejlettségét.

Image
Frenulectomia

Főleg a felső, de olykor az alsó ajakfék megnagyobbodása gátolhatja a metszők résmentes elhelyezkedését. Ilyen esetben ennek a nyálkahártyakettőzetnek az átvágásával elősegíthetjük a későbbi fogszabályozó kezeléssel egybekötött részárást. A beavatkozás helyi érzéstelenítés mellett történik és általában 4-5 percnél több időt nem vesz igénybe. Lábadozási idővel nem kell számolni, az utópanaszok minimálisak a megfelelő szájhigiénia mellett. Ezt a fogszabályozást támogató szájsebészeti beavatkozást hívjuk frenulectomiának.

Image
Frog fogszabályozó készülék

A Frog fogszabályozó készülék egy olyan, a szájpadon elhelyezkedő rögzített fogszabályozó, ami a felső nagyőrlők hátramozdítását végzi a kisőrlőkkel és a szájpaddal szemben. Kooperációt nem igényel, ellenben a benne lévő csavar aktiválása miatt minden 2. héten jelentkezni kell a rendelőben.

Image
Full lingual

A Full lingual fogszabályozó a belső fogszabályzók azon csoportja, mely a teljes fogívet kezeli, ezáltal lehetőség nyílik a bonyolultabb elváltozások korrigálására is. Ilyenkor az összes fog belső oldalára bracket kerül és a fogszabályozót az egyedileg gyártott transzfer sín vagy sínek segítségével rögzítjük. Ezen felül a kezeléshez szükséges összes ívet is személyre szabottan állítják elő. Ezzel a kezeléssel korrigálhatóvá válnak a torlódás és résesség mellet az enyhe Angle II. és Angle III. osztályú eltérések, a nyitott vagy mélyharapások, illetve a fogívszűkületek is.

Azokat a fogszabályozó készülékeket, amelyek az állcsontok növekedését irányítják és mindkét állcsontra kiterjednek, funkciós (bimaxillaris) készülékeknek nevezzük. A funkciós készülékek hatásukat úgy fejtik ki, hogy mind az állkapocsízületre, mind a varratokra hatással vannak, és az arckoponya fejlődését megváltoztatják. Emellett fogazati változást is okoznak az izom erejét felhasználva vagy épp annak kiküszöbölésével. Irányítani tudják a fogak áttörését, valamint a csontok növekedését. Ehhez a fogszabályozó készülékeket minél többet, minimum 12-14 órát hordani kell.