Ugrás a tartalomra

Tudástár

A (25) B (12) C (7) D (7) E (13) F (36) G (5) H (12) I (13) J (1) K (9) L (7) M (9) N (6) O (8) P (8) Q (1) R (9) S (7) T (10) U (1) V (2) W (1)
B
Image
Barázdazárás

Magas caries rizikójú páciensek esetén érdemes lehet az őrlők, kisőrlők előtörése után maximum 1 évvel lezárni a fogak rágófelszínét. Ezzel kivédhető a barázdaszuvasodások kialakulása, ezáltal az őrlők korai elvesztésének egy része is. A fogak korai elvesztése mind résességet, mind a már előtört fogak tengelyállásának hibáját is okozhatja, így a szuvasodás kialakulásának megakadályozásával egy felesleges fogszabályozó kezelés is megelőzhető. A barázdazárás gyors, fájdalommentes és fogfúrást sem igényel.

Bizonyos Angle II-es eltérések vagy felső kisőrlők eltávolítása után jelentkező probléma. Az eltávolított kisőrlők által hátrahagyott réseket fogszabályozó kezelés keretén belül sokszor a szemfogak és a metszők hátramozdításával zárjuk. Sajnos az esetek egy részében a metszők nem csak testesen mozdulnak hátrafelé hanem a gyökerük körül mint forgáspont hátrafelé is dőlnek. Ez esztétikailag kedvezőtlen lehet, hiszen az ajkak is hátrafelé mozdulhatnak. Egyetlen előnye, hogy ez a fajta mozgatás segíthet megszüntetni a nyitottharapást.

Image
Belső fogszabályozó

Azokban az esetekben, amikor a rögzített készülék bracketjei, illetve a hozzá kapcsolódó ív a szájpad, illetve a nyelv felőli oldalon helyezkedik el, belső oldali, röviden belső fogszabályzóról vagy lingual fogszabályozásról beszélünk. A belső fogszabályzónak léteznek standardizált, egyszerű változatai, csak a frontfogak kezelésére (iTTR brackettek), de igénybe vehetőek egyénileg legyártott komplett kezelések is (Full lingual fogszabályozók) ezzel a technikával.

A belső fogszabályzóval végzett kezelések előnye a szinte teljes diszkréció mellet, hogy sportolás közben az arcot fizikai behatás (ütés, labda, stb) nem tud kárt tenni a készülékben, így az orca belfelszíne is kevésbé sérül. Sőt, ezen túlmenően, ha a teljes fogív kezelése mellett döntünk az előre lemodellezett kezelés miatt, már a készülék felhelyezése előtt is láthatod a végeredményt.

A belső fogszabályzó kevés hátránya között három dolgot említhetünk meg. Az első, hogy a felső fogszabályozót igen nehéz tisztán tartani, hiszen alig látható. A második, hogy a helyet a nyelvtől veszi el, így a készülék felragasztása után a nyelven irritáció alakulhat ki. A harmadik pedig az készülék anyagi vonatkozása, mely többszöröse a hagyományos készülékeknek.

Ez a típusú fogszabályozó készülék a felső őrlőfogak hátrafelé mozgatására lett kifejlesztve. Fix pontként 2db szájpadba helyezett mini-implantátumot használ és ezekhez képest egy speciális szájpadi ívvel, illetve rugójával képes a fogakat elmozdítani a torok irányába, ezzel helyet teremtve például az elülső fogak torlódásának megoldására.

Bimaxilláris, más néven funkciós készülékeknek nevezzük a mindkét fogívhez kapcsolódó kivehető fogszabályozókat. Működési elvüket tekintve ezek a fogszabályozó készülékek a rágóizmok erejét továbbítják a fogakra és az állcsontokra. Ortopédiai hatásuk révén képesek befolyásolni az alsó, illetve a felső állcsont növekedésének sebességét és irányát. Hordási idejük 12-14 óra / nap. Ezek közé a készülékek közé tartozik a Twin Block, Hansa, Frankel, Bionátor, Aktivátor és a Trainerek.

A biofilm egy a fogunkon kialakuló réteg, mely az összetételétől függően lehet pellicula vagy lepedék. Először a pellicula alakul ki. Ez a rendkívül vékony lerakódás a nyálban lévő fehérjékből és egyéb komponensekből áll, és már néhány órán belül megjelenik a frissen megtisztított fogak felületén. Rövid időn belül azonban baktériumok halmozódnak fel benne és kialakul az első lepedék réteg. Ha ez a plakk zavartalanul fejlődhet, akkor egyéb mikroorganizmusok is gyorsan megtapadnak, illetve szaporodnak rajta. Új rétegek formálódnak, ami azt jelenti, hogy a plakk "éretté" válik. Ez a struktúrált lepedékréteg képes a szénhidrát nagy mennyiségű lebontására miközben savat termel. Ez a savas közeg megtámadja a fogzománcot és ásványi anyagot von ki belőle, amely folyamat végén megjelenik a szuvasodás. Fogszabályozó kezelés ideje alatt kiemelkedően fontos a fogak megfelelő tisztítása, hiszen az apró, zegzugos területeken még könnyebben tapadnak meg a baktériumok és alakítják ki ezt az érett lepedéket.

Image
Bionátor

A kivehető funkciós (más néven bimaxilláris) fogszabályozók egyike. Az aktivátor továbbfejlesztett változata, amely több helyet enged a nyelvnek, ezáltal kényelmesebb a viselése. A fogszabályozásban más néven szkeletált aktivátornak hívják.

Harapásemelés céljából alkalmazható kiegészítő „készülék”, rögzített fogszabályozó mellé. Gyakorlatban a felső metszők belső felszínén színes tömőanyagból kialakított padka, ami meggátolja, hogy csukásnál az alsó metszők túlzottan mélyen harapjanak fel a szájpadra vagy a felső metsző tövére. Felhelyezése fájdalmatlan, fúrást nem igényel. Ellenben 2-3 napig fonációs zavarokat okozhat.

Image
Bracket

A rögzített fogszabályozó azon része, ami a fogak külső (ritkábban belső) oldalára kerül felragasztásra. Ezeket a bracketeket köti össze a fogszabályozó ív, tehát “ezeknél fogva” mozdítja el a fogakat. Léteznek műanyag, rozsdamentes acél, arany, titán, opákos kerámia és áttetsző kerámia kivitelben, illetve az ív befogását tekintve klasszikus vagy önligírozó változatban. A klasszikus bracketek esetében havonta cserélendő gumikarikák tartják a helyén a fogszabályozási ívet. Önligírozó rendszerek esetén egy beépített ajtó van a bracketben, amit rá lehet zárni az ívre, így nincs szükség a gumikarikákra.

A bruxizmust a fogak összeszorításának vagy csikorgatásának nevezzük, ami a rágóizmok túlzott aktivitása miatt alakul ki. A betegség okai a mai napig nem teljesen ismertek. A bruxizmus okát idegrendszeri változásokhoz, mentális tényezőkhöz, mint a stressz, vagy helyi elváltozásokhoz, mint a helytelen fogérintkezés kötik, mely sokszor fogszabályozó kezeléssel sikeresen korrigálható. Klinikailag ez úgy észlelhető, hogy az alsó és felső rágó-, illetve metszőfogak csücskei vagy élei folyamatosan összeérnek, ami gyakran a koronák kopásához és egyenlőtlenségek kialakulásához vezethet. A bruxizmus leggyakrabban éjszaka jelentkezik, de napközben is előfordulhat.

Image
Buccal corridor

A megfelelő fogszabályozási terv elkészítésekor fontos figyelembe venni a buccalis corridor mértékét, mely mosolygáskor az oldalsó fogak és az ajakzug között kialakuló területet mutatja. Ez lehet valós térköz keresztirányban szűk felső fogív esetén, ebben az esetben egy fekete háromszög jelenik meg az ajakzug belső oldalán. De lehet virtuális térköz is olyankor, ha a felső fogív keresztirányban erősen meg van tágítva, ilyenkor a páciens mosolya olyan, mintha a „szája teli lenne fogakkal”.

Image
Angle III

Angle III-as fogszabályozási eltérések esetén, amikor az alsó állcsont túlfejlett vagy a felső állcsont alulfejlett gyakran előfordul, hogy az alsó és felső metszők „helyet cserélnek” egymással. Ilyenkor az alsó metszők harapnak előrébb, mint a felsők. Ezt a harapást a fogszabályozásban bulldog harapásnak nevezzük.