Ugrás a tartalomra

Tudástár

A (25) B (12) C (7) D (7) E (10) F (35) G (4) H (12) I (12) J (1) K (9) L (6) M (6) N (6) O (7) P (7) Q (1) R (6) S (5) T (10) U (1) V (2) W (1)
R

Fogszabályozó kezelés után az egyik legkellemetlenebb jelenség lehet a recidíva, azaz a fogak visszamozdulása. Ennek több oka is lehet. Egyfelől a kezelés alatt a fogak elmozdulása gyorsabb, mint amihez a szervezet alkalmazkodni tud. Az íny feszülése, illetve az elmozdulás helyén nem tökéletesen kalcifikálódott csont oka lehet a recidívának. Másfelől a kezelés alatt vagy közben nem kezelt rossz szokások, mint például nyelvlökéses nyelés vagy ujjszopás ugyancsak előre vetítik a kiindulási állapot visszaalakulását. Éppen ezek miatt, a fogszabályozó kezelés utáni recidíva elkerülése érdekében nagyon fontos a kivehető retenciós fólia utasítás szerinti hordása. Akár már napi pár óra eltérés is a kijelölt hordási időhöz képest, a fogak elmozdulásához vezethet, amit a fólia képtelen korrigálni, sőt visszahelyezésekor a fólia akár maradandóan deformálódhat is. Emiatt a páciens úgy érzi a fólia a helyén van, valójában mégsem tartja a fogait a fogszabályozó kezeléssel elért pozícióban. Azokban az esetekben, amikor az elért eredmény stabilitása nem megfelelő vagy felmerül a kooperáció hiánya, érdemes a kivehető retenciós fólia mellett fix retenciós drótot is beragasztani a fogak belső oldalára.

Image
Réses fogazat

Azokban az esetekben, amikor a rendelkezésre álló hely nagyobb, mint a fog vagy fogak szélessége, résesség alakul ki. Ez a fogszabályozási eltérés esztétikai, fonációs és fogápolási nehézséget okozhat. A problémák elkerülése érdekében célszerű akár Clear Aligner fogszabályozóval a réseket bezárni, még a fogközi szuvasodások kialakulása előtt.

A fogszabályozásban retenciónak nevezzük azt a jelenséget, amikor egy vagy több fog az állcsontban rekedt valamilyen nem egyértelmű okból kifolyólag. Tehát a röntgenfelvételt megvizsgálva nem látható semmilyen elváltozás, ami akadályozná az adott fog előtörését. Általában valamilyen gyökérfejlődési vagy tejfoggyökér felszívódási rendellenesség áll a háttérben. Ezekben az esetekben is érdemes lehet a fogat megpróbálni fogszabályozóval beállítani a megfelelő helyre, hiszen egy természetes fog mindig tartósabb és esztétikusabb hatást kelt, mint bármilyen műfog.

Image
rögzített fogszabályozó

A fogszabályozásban a rögzített fogszabályozók alatt a fogak külső, illetve belső felszínére ragasztható bracketteket, illetve a hozzájuk kapcsolódó fogszabályozó íveket értjük. Ezeket a fogszabályozókat több szempont szerint is csoportosíthatjuk, de a két legfontosabb tulajdonságuk, hogy milyen anyagból készültek, illetve, hogy a íveket miként rögzítik. A rögzített fogszabályozók ennek megfelelően lehetnek fém vagy esztétikus készülékek, illetve önligírozóak vagy hagyományos "gumis" rendeszerűek.

A brackettek anyagösszetétele a fogszabályozás végeredményét nem befolyásolják, ugyanolyan tökéletes mosoly alakítható ki bármelyiket is válaszd.

A brackettek ívbefogása, tehát, hogy önligírozó-e a fogszabályozó vagy sem, ugyancsak nem befolyásolja  a végeredményt, elleben súlyos torlódások, résességek vagy foghúzással kombinált kezelések esetén az önligírozó fogszabályzók lerövidíthetik a kezelési időt.

Rossz szokásnak nevezünk a fogszabályozásban minden olyan rögzült viselkedési formát, ami fogszabályozási eltérést okozhat. A leggyakoribb rossz szokások és az általuk okozott eltérések a következőek:

  • Cumizás - nyitott harapás, előredőlő metszők
  • Ujjszopás - nyitott harapás, előredőlő felső metszők, befele dőlő alsó metszők, Angle II-es eltérés, keresztharapás, adenoid arc
  • Nyelvlökéses nyelés - nyitott harapás, előredőlő metszők
  • A nyelv nem megfelelő nyugalmi helyzete (szájfenékhez közel) - keresztharapás
  • Ajakrágás - előredőlő felső metszők
  • Bruxizmus - mélyharapás
  • Szájlégzés - Nyitottharapás, előredőlő alsó és felső metszők, Angle II-es eltérés, adenoid arc

Minden olyan esetben, amikor felmerül valamely rossz szokás hosszas fennállása, fogszabályozó szakorvos megkeresése javasolt.